“Stresszmentes karácsony” – újabb kihívásunk indul dec. 3-tól!
.
.
A kihíváshoz ezen a linken keresztül tudsz csatlakozni:
:
Életvirága Kör – hveresildiko.hu (zárt Fb csoport)
.
.
03
dec
Category Archives: Célok, teremtés
24
okt
A kudarcok vinnének előre? Mit gondol erről Kálmán Olga?
Régebben rászoktam arra, hogy Szily Nóra interjúit nézegetem a Youtubeon. Az értelmes beszélgetéseket mindig is kedveltem, és amíg a reggelimet majszolgattam, megnéztem egy-egy ilyen interjút. Sok-sok értékes gondolatot kaptam így, szellemi táplálékot a fizikai mellé.
Az egyik ilyen csevej alkalmával Kálmán Olga volt a beszélgetőpartner, akinek a szakmai sikeréhez, hitelességéhez nem férhet kétség, azt gondolom. Többek között a kudarcokról is szó volt, megannyi érdekes téma mellett. Amit most ki szeretnék ebből a beszélgetésből emelni, talán közhely, talán nem, én azt látom, rengetegen a rossz oldaláról közelítik meg ezt a témát, és én amúgy is szívesen tanulok sikeres emberektől.
Nagyon fontosnak érzem ezeket a gondolatokat, és akár a környezetemben, akár a magam életében abszolút ezt látom mindig visszaigazolódni. A videó 17. perce környékén tudod meghallgatni:
“Én azt gondolom, nincs kudarcorientált ember, én ebben nem hiszek, aki ezt kitalálta, nem jól találta ki. :) Tehát hogy a kudarcok vinnének előre, hogy az inspiráljon, hogy megint nem sikerült, na majd legközelebb, ilyen nincs, ez hülyeség. Az embernek sikerre, sikerélményre, pozitív visszajelzésre van szüksége, az egy kudarcban is benne lehet.”
Belinkeltem Neked ide az interjút:
18
júl
A pici változások ereje
Ha tartós változásokat akarsz elérni az életedben, ne feltétlenül hatalmas ugrásokban és világmegváltó lépésekben gondolkodj.
Lépj inkább minden nap egy kicsit, de azt napról napra, következetesen, kitartóan tedd – az eredmény pedig nem marad el.
A legtöbb, világunkban tapasztalható, nagyobb horderejű változás pontosan így következett be,
ahol az egyik apró lépés követte szép csendben a másikat,
mígnem megkérdőjelezhetetlenné nem vált az átalakulás.
17
máj
Mi köze a tárolóedényeknek az életközepi válsághoz?
“Életünk első felében az a feladatunk, hogy erős “tárolóedényt”, vagyis önazonosságot építsünk, a második felében pedig, hogy megtaláljuk azt a tartalmat, amellyel a tárolóedényünket megtöltjük.
Az élet első felében megszilárdítjuk az önazonosságunkat, megteremtjük az otthonunkat, kialakítjuk a kapcsolatainkat, a barátságainkat, a közösségünket, azaz megfelelő alapot építünk az életünknek.
Az életünk második felében meg kell találnunk a feladatunkat, a rendeltetésünket, vagyis fel kell tennünk a kérdést, mit akar a lelkünk.
Nem a szüleink, nem az egónk, és nem is a környezetünk, hanem valóban a lelkünk.
Ha képesek vagyunk megtalálni a lelkünk legmélyéről érkező választ erre a kérdésre, azzal új fejlődési irányt indíthatunk el életünk második felében.”
Richard Rohr az életközepi válságról, Jung gondolatai alapján
17
ápr
A nap, amikor leesett a tantusz
Volt egy hatalmas “aha!” pillanatom.
Mi valójában a kudarc?
Állj meg egy pillanatra, kérlek, és idézd fel magadban, mit értesz kudarc alatt.
Milyen érzéseket társítasz hozzá?
“A győztesek, a vezetők és a mesterek
– a nagy személyes belső erővel rendelkező emberek –
mind tisztában vannak azzal,
hogy ha próbálkozunk valamivel,
és a próbálkozás kimenetele nem az, amit szeretnénk,
akkor csak egyszerű visszajelzésről van szó.”
Antony Robbins könyvét olvastam ugyanis, és a gondolatmenet tovább folytatódott:
“Ezt az információt arra kell használnunk,
hogy finomabb szempontok alapján válasszuk meg azokat az eszközöket, módszereket,
amelyekre a kívánt eredmények létrehozásához szükségünk van.”
Mint egy hajó kormánylapátja,
amellyel újra és újra korrigáljuk a mozgást,
miközben utunkon haladva a tengeren ezer és ezer akadályt kerülünk ki,
amely eltérítenének az iránytól.
Szóval egyszerű, mint a faék:
nem erre kell menned.
A víz nagyon jó ebben: megtalálja, merre tud menni tovább.
De ezt már csak én teszem hozzá.
Köszi, Tony, ez nagyon jól esett!
(Most őszintén, te is erre gondoltál?
Hogy ez ilyen egyszerű?
Vagy túlbonyolítottad, mint én?)
04
ápr
Egy időgazdálkodási technika, ha nehéz előre tervezned
Repedések és rések.
Így hívom magamban ezt az időgazdálkodási technikát.
A lényege az, hogy hirtelen felszabaduló 5-10-15 perceket teszünk hasznossá.
Ezt akkor gyakoroltam be, amikor a gyerekek még nagyon picik voltak, és az életünk teljes mértékben tervezhetetlen volt.
Vagy legalábbis a tervezés részét állandóan felülírta a valóság.
Röviden a lényeg:
1. Nem fejben tervezünk, hanem papíron.
Megéri rászánni az időt, főleg akkor, ha kevés van belőle, mármint az időből.
Összeírunk minden fontos, sürgős teendőt, amit a közeljövőben el szeretnénk végezni.
Segít, ha kiválasztjuk a legfontosabbakat,
valamint bejelöljük magunknak ezek közül azokat, amelyek max negyedórát vesznek igénybe.
Pl. 5 angol szót megtanulni,
kivinni a szemetet,
elintézni egy gyors telefont.
Kategóriákba is rendezhetjük a listánkat,
pl. meló, elintéznivalók, háztartás.
Ahogy nekünk logikus, kényelmes.
Amikor pedig váratlanul felszabadul pár percünk, tudunk választani egyet a listáról,
ha pedig hirtelen mondjuk az ölünkbe pottyan 1 óra, (mármint kb. 60 perc,) akkor is tudni fogjuk, mihez kezdjünk vele,
nemcsak toporgunk tanácstalanul, hogy mivel is kezdjük azt a temérdek teendőt, ami ránk vár.
Szóval mivel az időnk értékes,
bánjunk vele okosan!
14
márc
Mindenki zseni?
“Magánpraxisom tapasztalatai és dr. Maslow gondolatai arról győztek meg, hogy valóban mindenki zseni. Terápiás foglalkozásaim alatt hiszek abban, hogy egy zsenivel ülök szemben, aki azonban sajnálatos módon hagyta elnyomni saját zsenialitását.”
Dr. Wayne Dyer
Aztaaaa, hogy én ezt hányszor éreztem az utóbbi években, amikor egy-egy emberrel a problémájáról beszélgettem! Ott izzott bennem az a kép, amelyen láttam, sőt ezerrel érzékeltem az erejüket, energiájukat, annak ellenére, hogy ők valami teljesen másról beszéltek, hogy nekik mi mennyire ment félre, őket hol és hogyan bántották, részletesen körülírták, ízekre szedték, és hosszasan elemezgették. És megértettem őket, megértettem, elfogadtam a fájdalmukat, szenvedésüket, mert ezt én is ugyanúgy megéltem már olyan sokszor.
De ilyenkor ezt soha nem hittem el nekik, holott tudtam, hogy nekik most ez a valóságuk. Amikor ezt a fényt láttam, éreztem bennük, soha nem hittem el IGAZÁN ezt a reményvesztett, kilátástalan állapotot, pontosabban TUDTAM, hogy ez csak átmeneti, mert a fény, az az izzó, erőteljes, tiszta energia ott pulzál bennük. Oké, most épp másra figyelnek, de ez ott munkál erősen.
És láttam már nagy visszatalálásokat, a saját erejükhöz, saját hitükhöz, vagy épp a társukhoz, és ehhez az izzó, szeretetteljes energiához, amelyek valójában ők maguk.
És jó érzés volt látni ezt a folyamatot.
Jó érzés volt az is, amikor én magam találtam rá a saját erőmre, hitemre, belső energiaforrásomra.
De a legjobb volt együtt ez a kettő, hogy már mindkettőt megéltem, mert valahogy mintha ezáltal valahogy kiteljesedett, szétáradt volna ez a jó dolog, nemcsak az én, hanem a másik emberek világában is, akiknél végigkövettem a változást.
Szóval ne higgyétek el a szürkeséget, a kilátástalanságot,a monotonitást,a túl kevés vagyok érzését, mert csak egy illúzió.
Csodálatos, szeretnivaló, egyedi és megismételhetetlen zsenik vagytok, elképesztő energiákkal, lehetőségekkel, csak a jelmezen, a hétköznapok harcain ez nem mindig jön át.
Bármikor, amikor elkap bennetek a gépszíj, és nekikeserednétek vagy beleroskadnátok az életetekbe, gondoljatok erre: ez csak illúzió, most nem látom a fától az erdőt. A valóság ennél sokkal teljesebb.
(És ez akkor is igaz, ha időnként engem is elkap az a bizonyos gépszíj.
20
febr
Mi az az energialöket, ami felpezsdít, és valósággal elrepít a célod felé?
Szerinted mi az az energialöket, ami felpezsdít, és valósággal elrepít a célod felé?
Ami keresztülvisz minden akadályon,
újra meg újra fullra tölti az energiatankodat,
kiapadhatatlan üzemanyaga a belső motorodnak?
Ez a pezsgő és dinamikus energia a LELKESEDÉS, a belső inspirációból, örömből való cselekvés.
* Izgatottan készülni rá, hogy találkozol valakivel, akit szeretsz.
* Kiapadhatatlan energiával dolgozni valamin, ami felé megkérdőjelezhetetlenül húz belülről valami melegséges, örömteli vágy.
* Amikor azt veszed észre, hogy elrepült az idő, és valami fantasztikusat hoztál létre, csodálatos élményben volt részed.
Érzed te is ezt az energiát, dinamizmust, ugye?
Hogyan tudod előcsalogatni az életedben ezt kirobbanó, felemelő és a céljaidhoz rakétasebességgel vezető belső állapotot?
* Szívbéli vágyakat kövess,
olyan célokat tűzz ki, amelyek belülről fűtenek, és nem külső körülményekhez igyekeznek igazodni.
A nagytávú, alapokat lefektető célokat legalábbis mindenképpen ennek mentén határozd meg.
* Figyeld meg, mi tölt fel IGAZÁN energiával,
mi ébreszti fel benned a tüzet, milyen belső ritmusban, milyen napszak az ideálisabb erre.
* Tápláld a tüzet!
Minden lehetőséget ragadj meg, ami felpezsdít, amitől érzed, hogy ÉLSZ, hogy jó itt lenni, jó saját magadnak lenni, és bontsd ki egyre jobban a szárnyaidat!
Minden nap – de legalábbis minden héten – vigyél legalább 5-10-15 percet az életedbe, amikor újra “ráteszed magad erre a cuccra”,
ami a állítólag a heroinfüggők szerint még annál is sokkal jobb érzés, mint amikor belövik magukat.
Táncolnál?
Festenél?
Bicikliznél, és bámulnád a naplementét?
Meglátogatnál valakit, aki felől régen nem hallottál?
Leülnél a gyerek mellé a szőnyegre, és újra legóznál?
Csak eresztenéd magadra a vizet a zuhany alatt, mert egyszerűen csak jó esik?
Téged mi tölt fel ezzel az energiával?
Írjatok, hadd szemezgessek én is belőle,
és mások is hadd inspirálódhassanak!
19
jan
Mit jelent a flowban lenni?
Mit jelent a Flow-ban lenni?
Ezt kérdezte a minap tőlem valaki.
Hogy ez nagyon menőn hangzik, sőt talán fellengzősen is, de mi a fene is az.
Érezted már valaha, hogy rajta vagy egy jó kis hullámon, és mész-mész előre?
Az egyik dolog után dinamikusan jött a másik,
pont jó időben, jó ritmusban,
erőlködésmentesen, könnyedén,
és te élvezted ezt az egészet,
és ha jött is egy-egy akadály, idővel az is megoldódott,
a lendület átvitt, a jókedved is visszatért, még ha esetleg egy pillanatra el is bizonytalanodtál volna, hogy most hogyan is lesz ez az egész.
Lehet, hogy lavíroznod kellett egy kicsit, de minden részlet szépen a helyére került, és maga az élmény jó érzéssel maradt meg benned.
Mint amikor felülsz egy hullámvasútra,
visz előre a lendület az energia,
jókat kacagsz közben, élvezed az utazást,
csak nem szédülsz utána és nincs hányingered, és közben sem kerülget a szívinfarktus.
Vagy mint a vitorláshajó, amit visznek a hullámok meg a szél,
szinte suhan a szerkezet, még ha kisebb lavírok akadnak is, de könnyedén siklik a cél felé.
Minden, ami könnyed,
ami felszabadít,
ami megnevettet,
ami feldob,
ami felpörget energiával,
ami lazít,
az erre felé visz.
Lehet, hogy ez neked a tánc,
a biciklizés,
a jókedvű kávézás a csajokkal,
a varrás,
a pizzasütés,
a gyerekcsiklandozás,
vagy a szex.
A logikát – biztos vagyok benne, hogy – érted!
Tessék válogatni!