Ebben a cikksorozatban azt a témát járjuk körül, hogy mit tehet egy édesanya, ha már kimerült  a sok éjszakázástól, és a lehető legjobb formába szeretné hozni magát, hogy minél jobban bírja a megpróbáltatásokat.  A kismamák egy részének már az is komoly feladat,  hogy egyáltalán normálisan egyen. Sokunk számára ismerős lehet a helyzet, mikor egy jó kis éjszaka után hajnalban kelsz, megeteted a picit, indítod a tesót az oviba, iskolába, hazaérve újabb szopi, stb.,  és tizenegykor jössz rá, hogy még szinte alig ettél valamit, csak a bögrédben lötyögő, régestelen rég kihűlt tejeskávéd emlékeztet arra, hogy párszor belekortyoltál.

Miért olyan fontos, hogy mit eszel?

Az étkezésnek nagyon komoly szerepe van abban, hogy jól legyünk, bírjuk a strapát, visszapótoljuk mindazokat a tápanyagokat,  amelyek jól kiürültek  a szervezetünkből a várandósság alatt, hogy kiegyensúlyozott legyen az idegrendszerünk, mert erre most különösen nagy szükségünk van, hogy egészséges legyen az immunrendszerünk, mert azt tudjuk, mennyire kellemetlen, amikor anya egy-egy betegség miatt leesik a lábáról. (És még nem beszéltünk egy csomó egészségügyi vagy lelki problémáról, ami a várandósság, szülés hozadéka lehet, ha nem mentek simán a dolgok.) Olyan ételekben érdemes gondolkodni, amelyek egyszerűen, gyorsan elkészíthetőek, és nem ördögtől valóak az ételfutár szolgálatok sem, de természetesen a házi készítésű ételnek nincs párja.

Az előző részben már szó volt róla, hogy olyan ételeket érdemes magunkhoz venni, amelyek energiát adnak, feltöltenek minket hasznos tápanyagokkal, méghozzá úgy, hogy nem terhelik agyon az emésztőrendszert, és nem pörgetik túl a szervezetüket. A fehérjékről már beszéltünk, most a rostok következnek.

A rostok az emésztőrendszer takarítóeszközei

Képzelj el egy takarítóbrigádot súrolószerekkel, szivacsokkal, kefékkel felszerelkezve. Ahogy végigmennek a lakáson, gyönyörű tisztaságot és üdeséget hagynak maguk után. Mindent lesikálnak, a legapróbb zugot is alaposan kitakarítják. Ha ez a kép megvan, akkor tudd, hogy az emésztőrendszeredben ezt a takarítást a rostok végzik, ők a súrolószer és a dörzsi szivacs. Ahogy végighaladnak a tápcsatornán, lepucolják arról a különböző lerakódásokat. Ez egyfelől azért jó, mert rendesen fel tudnak szívódni a tápanyagok, és amit megettél ebédre, mondjuk egy tányér finom babfőzeléket vagy túrós tésztát uborkasalátával, annak a tápanyagait a megfelelő módon fel tudja a szervezeted használni.  Másrészt pedig fontos, hogy az emésztőrendszerből távozni tudjon minden olyan anyag, amit a szervezet nem tud hasznosítani. Lehet ez felesleges zsír, vagy különböző méreganyagok, a lényeg az, hogy ha nem ürül ki rendesen, akkor terheli a bélrendszert, egy idő után pedig elkezd visszaszívódni, te pedig azt veszed észre, hogy fáradékonyabb vagy, és kevesebb az energiád. Az egészséges emésztőrendszer az egészségünk alapja, az immunrendszer állapotáért például 70%-ban a bélrendszer a felelős. Már annak a pozitív hatásait is hosszasan lehetne sorolni, ha rendes mennyiségben eszünk rostot. Most csak annyit, hogy elnyújtják a szénhidrátok felszívódási idejét, jó hatással vannak a vércukorszintre, laktatóak. Itt jegyezném meg, hogy az egészséges testsúly kialakításában is kiemelkedő szerepük van.

Lássuk, miben van sok jóféle dörzsi szivacs, azaz rost?

Minden növényi táplálék tartalmaz rostanyagot, hiszen ezek a növényi sejtfal építőanyagai. Ahogyan a növénykék sejtjeinek segítenek az egészséges anyagcserében, úgy a mi számunkra is rendkívül hasznosak, felveszik és megkötik a vizet, és egyéb anyagokat is.

A leggazdagabb rostforrások a következők:

• Gabonafélék: különféle kenyerek, tészták, müzlik, vagy ott a zabkása, amit ezer módon lehet variálni. A lényeg, hogy a gabona teljes kiőrlésű legyen, mert különben elveszik a lényeg: búza, búzakorpa, árpa, köles, zab, árpa, rozs.
• Csírák: a fehérjéknél is említettem, micsoda aduászok a csírák, a szervezet könnyen megemészti őket, tömve vannak mindenféle tápanyaggal, kiváló rostforrások. Búza-, árpa-, zab-, borsó-, lencse-, lucerna-, retek-, zsályacsíra, mindegyik más ízű. Mehetnek salátába, főzelékebe, levesbe, vagy csak simán ropogtathatjuk a szendvics mellé. Imádom őket!
• Hüvelyesek: csicseriborsó, bab, lencse, mint a mondókában. A borsó lehet zöld, sárga vagy csicseri, a bab vörös, fehér vagy akár tarka, a lencse pedig barna, vörös, sárga, de ide tartozik a szója is.
• Zöldségek, főzelékfélék: krumpli, brokkoli, paradicsom, saláta, cékla vagy sárgarépa, ami csak belefér.
• Gyümölcsök: ki ne szeretné az almát, epret, dinnyét vagy barackot? (Kivéve persze az én gyerekeimet…)
• Magvak: a dió, mogyoró, napraforgó, mák, nagyon magas rosttartalommal rendelkeznek.

Amit még fontos tudni, miszerint a rostoknak kétféle fajtája van, a vízben oldható és oldhatatlan rostok. Mindkettőre nagy szüksége van a szervezetünknek.

Vízoldékony rostok találhatók például az aszalt gyümölcsökben, hüvelyesekben, leveles zöldségfélékben (pl. saláta), zabban.

Vízben oldhatatlan rostforrások például a búza, a kukorica és a rizs.

Figyelem: a rostokhoz mindig igyál elég vizet!

Mivel a rostok felveszik és megkötik a vizet, a kimeneteli oldalon is kellemesebbé válnak a dolgok, ha valakinek ilyen jellegű problémái lennének. De pont emiatt  kell a rostok esetén odafigyelni a megfelelő folyadékmennyiségre is,  mert ha nagyon keveset iszunk, a dolog visszaüt, és akár erős székrekedés is lehet a dologból.

A következő részben pedig éppen ezzel folytatjuk, a megfelelő folyadékbevitellel.

A cikksorozat többi részét itt tudod elolvasni.